Ursula von der Leyen, az EU elnöke pénteken bejelentette, hogy jövő héttől akár 137 milliárd euró összegű támogatást is felszabadít Lengyelországnak a helyreállítási alapból és a kohéziós forrásokból. A döntés azt tükrözi, hogy Brüsszel bízik Lengyelország új miniszterelnökében, Donald Tuskban és koalíciójának a jogállamiság helyreállítása iránti elkötelezettségében – írja a Bloomberg.
Az európai uniós források jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar fejlesztéspolitikához - mondta kedden sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Az eseményen Vigh László (Fidesz), Zalaegerszeg országgyűlési képviselője beszélt az M76-os meghosszabbításáról.
A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
Ma délután egymás után egy kedvezőtlen és egy kedvező hír is napvilágot látott a magyarországi kohéziós pénzek tekintetében, amelyek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze röviden.
A helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi euró, és az év végéig újabb döntést hozhat forrásokról az Európai Bizottság – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Portfolio ma délelőtt megírt információival összhangban valóban jóváhagyta ma az Európai Bizottság a magyar kormány által módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervet, és így előleg kifizetés címén közel 1 milliárd eurónyi forrást kap majd meg Magyarország – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.
Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya jelentős akadályokba ütközik a mintegy 90 milliárd euró összegű olasz uniós gazdaságélénkítési alap lehívásánál a bürokratikus nehézségek, a magasabb infláció és a projektkivitelezési késések miatt – közölték a Bloomberggel az ügyet ismerő források. Bár a várhatóan 16,5 milliárd eurós negyedik részletet meg lehet szerezni, a projektcélok teljesítésével kapcsolatos kihívások és a szükséges reformok lassulása aggodalomra ad okot a további forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, ami a 2026-os uniós kifizetési határidő elmulasztásának kockázatával jár.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismét elmondta, hogy politikai kontextusát tekintve összefügg az unió közös költségvetésének elfogadása és a magyar EU-támogatások kiszabadítása. Az elkövetkező hetek nagy kérdése, hogy az igazságügyi reform elfogadásával az Európai Bizottság és a kormány képes lesz a hétéves büdzsé feltöltéséről megállapodni, vagy további politikai alkudozásra lesz szükség.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Az Európai Bizottság közzétette második éves jelentését a 800 milliárd eurós NextGenerationEU program egyik sarokkövének számító helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) végrehajtásáról. A jelentés nemcsak az RRF végrehajtása terén elért eredményeket hangsúlyozza, hanem kiemeli annak létfontosságú szerepét is az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta kihívások kezelésében, különösen az energiapiaci zavarok esetében.
Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, ma nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket, amelyeket a Portfolio elsőként írt meg. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges, noha múlt heti cikkünkben rámutattunk: nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben három témát dolgozunk fel. Az első részében arról volt szó, hogy a kormány mégis uniós pénzhez juthat egy kiskapunak köszönhetőn, még mielőtt meg tudna állapodni a bizottsággal a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz vagy akár a kohéziós források lehívásáról. Ezt azonban még a 2024-es választási kampány keresztülhúzhatja. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A műsor második részében Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója volt a vendégünk, aki a cég első féléves jelentéséről, az energetikai piac kihívásairól, valamint a vállalkozás jövőképéről beszélt. A harmadik részben a friss inflációs adat volt a téma, amely okozott némi csalódást, azonban a dezinflációs célokat nem veszélyezteti. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio markoelemzőjét kérdeztük.
Magyarország a tegnap éjféli határidőig valóban benyújtotta az Európai Bizottságnak a 3,9 milliárd eurós helyreállítási hitelkérelmét, illetve a 0,7 milliárd eurós REPowerEU támogatás iránti kérelmét, így összességében 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról zajlanak a tárgyalások – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Ez, illetve egy kapcsolódó táblázat azt is felfedte, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért első alkalommal az uniós helyreállítási hitelből, így a korábbi hét tagállammal együtt az összes igényelt hitelforrás 293 milliárd eurót tesz ki, ami az elérhető keret 76%-a.
Az eddig tervezett 14 helyett végül 15 beruházásra kért pénzt a kormány az Európai Bizottságtól a helyreállítási program REPowerEU fejezetében, ugyanis amint tegnap éjjel megírtuk: az orosz leválást segítő két projektet törölte a listáról, de közben három másikat felvett rá. Utóbbi az Energiaügyi Minisztérium péntek reggel kiadott közleményéből derült ki, miszerint a július végén társadalmi egyeztetésre kirakott verzióhoz képest új beruházásként felvette a listára a kormány az energetikai digitalizáció támogatását, illetve egy tegnap éjjeli közlönybeli határozattal összhangban az elektromos autótöltési infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektromos járművek beszerzési programját is felvette a listára.
Egészen meglepő beruházásokat törölt a kormány az uniós helyreállítási hitelkérelemből, hiszen a projektek az orosz olajról és földgázról való leválást segítenék, és részben éppen erre a célra szolgálna maga az egész uniós konstrukció – szúrta ki a Portfolio a csütörtökön nyilvánosságra hozott információk alapján. A két nagyobb projekt együtt 200 milliárd forinttal csökkenti az uniós hitelkeret igénybevételét, de persze ettől még könnyen lehet, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtja a kormány, csak éppen más forrásból.
Arról adott ki csütörtökön este közleményt a Nemzeti Hatóság, hogy a radikálisan megváltoztatott lakossági napelemes pályázathoz élesítették az adminisztrációs és elszámolási felület is, igaz nagyon oda kell figyelni, mert van olyan feladat, amelyre csak néhány napos határidő áll fent.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.